XXXI. Téglás Napok
A Szilikátipari Tudományos Egyesület (SZTE) és a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) közös szervezésében 2016-ban 31. alkalommal került megrendezésre a Téglás Napok.
A rendezvénynek a rendkívül szép környezetben üzemelő bánki Tó Welness Hotel adott otthont. A konferenciát Kató Aladár (a Magyar Téglás Szövetség elnöke), valamint Kiss Róbert (az SZTE Tégla és Cserép Szakosztályának elnöke) nyitotta meg.
A nap folytatásaként a lakásépítések alakulásáról, a megjelent új téglaszabványról, a tégla- és cserépipart érintő egyetemi technológiai, kutatásfejlesztési munkákról, illetve a Zalakerámia Romhányi gyárának történetéről, a jelenlegi fejlesztésekről hallhattak a szakemberek rendkívül érdekes, hasznos és színvonalas előadásokat.
Elsőként Párdi Zsófia a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője számolt be a kormány otthonteremtési intézkedéseiről (adócsök-kentés, CSOK bővítése, módosítása, az építésügyi szabályozás változásai, olcsó lakáshitelek). A változások hatására javultak a lakossági és beruházási várakozások, nőtt az ingatlanpiacon a forgalom, beindultak a beruházások, ugyanakkor emelkedtek az árak a használt és az új lakások esetében is, amelyeket nem érintett a CSOK. Nagy problémát jelent emellett a minőségi és mennyiségi munkaerőhiány. Szükség lenne a kiszámíthatóságra, a hosszútávú lakáspolitikára, a támogatási rendszer garantált fenntartására, bérlakás-építési programra.
Párdi Zsófia: Lakásépítések Magyarországon – mire számíthatunk?
Ezután Ladányi Ágnes a MATÉSZ Iroda igazgatója ismertette az MSZ EN 771-1 termékszabványban bekövetkezett változásokat:
- a termék jelölésében (egyedi azonosító kód);
- az elemek típusában (az eddigi LD és HD elemek helyett P és U elemek);
- ZA mellékletben.
Példán keresztül ismertette a termék egyedi azonosító kódjának meghatározását, amely a termék teljesítménynyilatkozatához kapcsolódik. A kódnak azonosítania kell minden kétséget kizáróan a termék és teljesítménye közötti kapcsolatot. Bár első hallásra egy kicsit bonyolultnak tűnik az azonosító kód, de csak egyszer kell megtanulni, és mindenki számára érthető lesz.
Ezt követően prof. dr. Gömze A. László Az IGREX Kft. részvétele a tégla- és cserépipari kutatásokban-fejlesztésekben címmel tartott előadást, melynek során bemutatta a kutatási-fejlesztési lehetőségeket a nyersanyag és alapanyag kutatás, a gépészeti berendezések működésének javítása, optimalizálása, valamint a technológiai folyamatok és műveletek átvilágítása, értékelése vonatkozásában. Bejelentette, hogy 2017-ben rendezik meg a XV. Nemzetközi Élenjáró Anyagok Konferenciáját, amelyen lesz kerámia szekció is, és nagy megtiszteltetésre felkérték őt is az általa vezetett kutatási munkákról egy előadás megtartására.
A következő előadást dr. Korim Tamás intézetigazgató, egyetemi docens (Pannon Egyetem Anyagmérnöki Intézet) tartotta. A Pannon Egyetem (korábban Veszprémi Egyetem) Magyarországon az első, és 2003-ig az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény, ahol a szilikátipar speciális szakterületeit oktatják. Az Anyagmérnöki Tanszék anyagvizsgáló műszerparkja országos szinten is kiemelkedő, a legkorszerűbb anyagvizsgáló berendezésektől (röntgendiffraktométer, elektronmikroszkóp, stb.) a 250 kN méréshatárú szilárdságvizsgáló présig lefedi a teljes vizsgálati palettát. Rendelkezésükre állnak a különböző nyers- és alapanyag-előkészítő berendezések (aprító és őrlőberendezések, vákuum-prés, szűrőprés, hidrociklon), amelyek segítségével modellezni tudják a tényleges gyártástechnológiákat. Berendezéseikkel mind a klasszikus, mind a modern műszaki kerámiák, üvegek, kötőanyagok vizsgálatát, minősítését magas szinten tudják elvégezni.
Az első nap utolsó előadását Császár András, a Zalakerámia Zrt. Romhányi gyáregységének termelési és műszaki igazgatója tartotta. Röviden ismertette a gyár történetét: Romhányban a kezdetekben edényeket és kályhacsempét gyártottak, majd 1963-tól áttértek a burkolólap-gyártásra. Létrejött egy nagy állami vállalat 3 üzemmel Romhányi Építési Kerámiagyár (RÉK) néven. Az akkori cég óriási fejlődésen ment keresztül. Az 1980-as évek elejére már közel 1100 főt foglalkoztatott és közel 4 millió m2-t gyártott. A rendszerváltás következtében megnyílt európai piacok – iparvédelem nélkül – kilátástalan helyzetbe hozták az összes hazai gyártót. A RÉK tönkrement és az utódvállalatok egyike a Rékerámia Rt sem volt hosszú életű, 1995-ben a Zalakerámia vásárolta meg a csőd közeli helyzetbe került üzemet. Az 1998–ban megvalósított fejlesztésekkel jelentősen megnövelte kapacitását, így a térség vezető burkolólap gyártójává vált. Szomorú állapota a hazai kerámiaiparnak, hogy 2014-re – a Gamma Gress bezárásával – egyedül az osztrák Lasselsberger cégcsoport Zalakerámia Zrt. tófeji és romhányi üzemei gyártanak burkolólapot Magyarországon. Így a hazai piacon a kerámia burkolatok eladása döntő mértékben főként olasz, spanyol és lengyel importból történik.
Császár András: Romhányi kerámia gyártás rövid története
Az előadássorozatot ízletes vacsora és fehér asztal melletti, jó hangulatú baráti beszélgetés követte. A konferencia másnapján a résztvevők megtekintették Császár András termelési igazgató vezetésével a Romhányi Burkolóanyag Gyárat, és a 2017-ben befejeződő beruházás már elkészült szerkezeti részeit és berendezéseit, amellyel a gyár kapacitása 4.500.000 m2/évre nő. A kétnapos konferencia a Tó Wellness Hotel éttermében elfogyasztott ebéddel zárult.
Sopronyi Gábor az SZTE Tégla és Cserép Szakosztály titkára