XXVII. Téglás Napok
2012. október 4-5. – Lillafüred, Hunguest Hotel Palota
A Szilikátipari Tudományos Egyesület (SZTE) és a Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) közös szervezésében 2012-ben 27. alkalommal került megrendezésre a Téglás Napok. A rendezvénynek ezúttal a lillafüredi Hunguest Hotel Palota adott otthont.
A konferenciát Kiss Róbert (az SZTE Tégla és Cserép Szakosztályának elnöke), valamint Kató Aladár (a Magyar Téglás Szövetség elnöke) nyitotta meg 2012. október 4-én. A megnyitó beszédekben a téglaipar jelenlegi helyzetéről, a lakásépítés kormányzati forrásainak hiányáról kaptunk tájékoztatást.
Elsőként Miguel Moix, a spanyol Beralmar cég export felelőse tartotta meg előadását „A szilárd üzemanyagok használata Magyarországon: folyamat a megvalósulás útján” címmel. A Beralmar berendezéseket és mérnöki műszereket tervez, gyárt és beszállít a tégla- és cserépipar számára. Az előadó prezentációjában bemutatta a petrolkoksz téglaipari tüzelőanyagként történő felhasználásra kifejlesztett technológiai rendszereket, ezek működését és az alkalmazásukkal járó gazdasági előnyöket is.
Kocserha István PhD., a Miskolci Egyetem Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszékének egyetemi adjunktusa „Téglaagyag keverékek reológiai viselkedése” című előadásában mutatta be agyag-adalékanyag keverékekkel végzett kísérletek eredményeit. A vizsgálatok célja a téglaagyagok formázás közbeni viselkedésének tanulmányozása volt. A felhasznált téglaagyagot és az adalékanyagok teljes jellemezése (morfológia, granulometria, ásványi és kémiai összetétel, DTA) után a különböző soványító és pórusképzővel készített téglaagyag keverékek kapilláris reométerrel történő vizsgálatával meghatározta mind az alapagyag, mind az agyagkeverékek reológiai modelljeit. Több kiértékelési eljárást használva, meghatározta a szerszámban kialakuló áramlásban a nyírással és a csúszással továbbított anyagmennyiséget. SEM felvételeken és a reológiai vizsgálatokkal kimutatta és jellemezte a felületen kialakult csúszóréteget.
„A bányarétegződés hatása a tetőcserép technológiai tulajdonságaira” című előadását tartotta meg a Miskolci Egyetem Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszékének vezetője, Prof. Dr. Gömze A. László. Előadásában egy magyarországi agyagbánya egymás alatt húzódó rétegei eltérő morfológiai és ásványi összetételének, a termék dilatációs és termikus tulajdonságira, valamint a gyártástechnológia műveleteire gyakorolt hatását mu tatta be – különös tekintettel az alakító szerszámok méreteinek stabilitására és a kemence tűzvezetésben előállható veszélyekre.
„A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?” című előadásban Dr. Pálvölgyi Tamás a Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének docense kiemelte, hogy a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak fi gyelembe vételével megalkotott magyarországi dekarbonizációs tervvel kell készülni az európai dekarbonizációs tehermegosztásra. Ez a Hazai Dekarbonizációs Útiterv várhatóan 2013 első felében készül majd el. A prezentációban bemutatásra került, hogy a hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok közül az építőanyag-ipar járul hozzá legkisebb mértékben az üvegház hatású gázok kibocsátásához.
A vacsora és baráti beszélgetés során a résztvevők köszöntötték a nyugdíjba vonuló Óhegyiné Langner Erzsébetet, aki 17 éven át segítette a Magyar Téglás Szövetség munkáját. A konferencia második napján (okt. 05.) a résztvevők először a Miskolci Egyetem Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszék laboratóriumait tekinthették meg. Prof. Dr. Gömze A. László, a tanszék vezetője mutatta be a jól felszerelt technológia és műszeres anyagvizsgáló laboratóriumokat, ahol a tégla- és cserépipar számára (is) végeznek színvonalas kutatómunkát az oktatók és hallgatók. A nap folytatásaként a Mályi Tégla Kft. gyárába látogattak a konferencia résztvevői, ahol Stark László ügyvezető fogadta a vendégeket. A gyárban a termelés 1952-ben indult, majd többször korszerűsítették. A legnagyobb fejlesztések 1959, 1980, 1982, 2003 és 2009 években történtek. A fejlesztések eredményeképpen új alagútkemence és annak logisztikai rendszere került kialakításra, amelyet most „élőben” is megtekinthettek az érdeklődők.