XXV. TÉGLÁS NAPOK
2010. október 28-29. – Lenti – Gosztola
A Szilikátipari Tudományos Egyesület és a Magyar Téglás Szövetség közös szervezésében idén 25. alkalommal került megrendezésre a hagyományos évi konferencia. A rendezvény helyszíne ezúttal Lenti-Gosztola volt.
A konferenciát október 28-án Kiss Róbert, az SZTE Tégla és Cserép Szakosztályának elnöke nyitotta meg.
Az első előadást Horváth Sándor, az ÉMI Nonprofi t Kft. vezérigazgató-helyettese tartotta Az új építési termék rendeletre (CPR) való felkészüléssel kapcsolatban. Az építési termékek megfelelőségét jelenti egyrészt, ha építési célra alkalmas (ha a gyártó utasításának és a műszaki tervnek megfelelő beépítés esetén az építmény kielégíti az alapvető követelményeket); másrészt, ha megfelelőségi igazolással rendelkezik (szállítói megfelelőségi nyilatkozat, CE jelölés). Forgalomba hozatalhoz megfelelőségre, megfelelőségi igazolásra van szükség. A jelenleg is érvényben levő szabályozás, az Építési Termék Irányelv (CPD) bonyolult, költséges és hosszadalmas eljárást takar. Az új Építési Termék Rendelet (CPR) ezzel szemben egyszerű, hiteles, átlátható és olcsó lesz; irányelv helyett rendelet, megfelelőségi igazolás helyett teljesítmény nyilatkozat. Változás a következő területeken várható elsősorban: az alapvető követelmények számának növekedése, a megfelelőség-értékelési eljárások számának mérséklődése, a mikrovállal kozások speciális keze lése, a CE jelölés elérésének pontosítása, az értékeléseknél a számítási módszerek preferálása, az intézményrendszerben új szereplők megjelenése. Az új rendelet hatása az építési és építőanyag gyártó piacra nézve várhatóan volumenváltozásokban, az exportimport arányok, a minőségi mutatók, a munkaerőigény, a profi tabilitás, valamint a verseny képesség változásában figyelhető majd meg. Az új rendelet várhatóan hatással lesz a kormányzati intézményrendszerre, az építési termékek gyártóira, az építési termékek forgalmazóira, a tervezőkre, a kivitelező építőiparra, az építtetőkre (felhasználókra), a kijelölt szervezetekre és a jóváhagyó szervezetekre.
Ezután Lahki Katalin és Veresné Szűcs Éva, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezető főtanácsosai tartottak előadást az NFH piacfelügyeleti tevékenységéről. A forgalmazott termékekkel kapcsolatban egyrészt a gyártó felelőssége az áru biztonságáról gondoskodni, másrészt a forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja, vagy a rendelkezésre álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. Az NFH a forgalmazott termékeket két féleképpen ellenőrzi. Egyrészt az árusítás helyszínén, ahol sor kerül az üzlet működésének és a forgalmazott termékeknek az ellenőrzésére, másrészt mintavételt követően saját laboratóriumában ellenőrzi a termék jellemzőit. A forgalmazás körülményeinek ellenőrzésekor az alábbi szempontokat vizsgálják: működési engedély üzletben történő elhelyezése, az áru eredetét igazoló bizonylat megléte, nyitvatartási idő, az árfeltüntetés megléte és megfelelősége, nyugtaadási kötelezettség, a vásárlók könyve és a panaszfórumokról szóló tájékoztatás. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény 13. §-a alapján azok a termékek, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőségértékelési kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal, megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi jelöléssel együtt forgalmazhatók. A BM-GKM-KvVM 3/2003.(I.25.), az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló együttes rendelete alapján a szállítói megfelelőségi nyilatkozat tartalma a következő: az építési termék szállítójának (gyártójának, forgalmazójának) neve, azonosító jele és címe; az építési termék rendeltetési célja és azonosításához szükséges adatai, a gyártás dátuma, a termék típusa; azon kijelölt (vizsgáló, vagy tanúsító) szervezetek megnevezése, azonosítási száma, amelyek tanúsítványai alapján a megfelelőségi nyilatkozat kiadásra került; azon műszaki specifikációk felsorolása, amelyeknek az építési termék vizsgálattal igazoltan megfelel; a megfelelőségi nyilatkozat érvényességi ideje; a szállító (gyártó, vagy forgalmazó) megfelelőségi nyilatkozat aláírására felhatalmazott képviselőjének neve és beosztása; a megfelelőségi nyilatkozat azonosító száma, a kiadás dátuma, a kiállító cégszerű aláírása. Az NFH az építőanyagok területén a következő termékcsoportokat ellenőrizte 2009-ben: cement, habarcs, betonacél,
falazóelem, tetőfedő anyag, transzportbeton, valamint hő- és vízszigetelő anyagok; 2010-ben: építési fatermékek, bádogos termékek, radiátorok, ivóvízzel érintkező csővezetékek és ivóvízzel nem érintkező csővezetékek.
Büféebédet követően Dr. Kiss Tibor, a PTE Közgazdaságtudományi Kar docense tartott előadást Kék gazdaság az építészetben címmel. Az ökológiai rendszereken alapuló gazdaság megteremtése megoldás lehet a világszerte tapasztalható gazdasági és ökológiai válságra. Célja, hogy az ember legfontosabb alapszükségleteinek – ivóvíz, élelem, munka és menedék – kielégítését a gazdaság a természetben található eszközök, környezeti feltételek segítségével biztosítsa, az erőforrások kimerítése nélkül. A tápanyagok és az energia folyamatos vissza forgatásával – a bioszféra működésének körforgásához hasonlóan – elkerülhető a hulladék keletkezése. A kék gazdaság koncepciójának alapját a természet, a fizikai
törvények adják. Ezt felhasználva merült fel például a selyemmel helyettesíthető titán, a gombatermesztéshez használható kávézacc, a szélenergiából, emberi testből nyerhető elektromos energia ötlete, melyek némelyike már a gyakorlatban is működik, és alapja lehet az új gazdasági modellnek. A mögöttes erők, a fizikából következő rendszerfeltételek figyelembe vételével működő kék gazdaság fenntarthatóságot eredményez azzal, hogy csökkenti, vagy kiküszöböli az energiabefektetést, a hulladékot, a nem hatékony anyaghasználatot és ezek költségeit is. Az új gazdasági koncepció alapjait Günter Pauli Kék Gazdaság című könyvében írja le. Pauli azt állítja, ha a bemutatott 100 módszert alkalmaznák a különböző iparágakban, azzal 10 év alatt 100 millió munkahely teremtődne világszerte, a több és az összes alapvető szükségletre megoldást hoznának, emellett az ökológiai problémák is megszűnnének.
Ezután Dr. Gömze A. László, a Miskolci Egyetem Kerámia és Szilikátmérnöki Tanszékének tanszékvezetője beszélt az Anyag vizsgálatok jelentőségéről a tégla- és cserépipar számára. Az anyagvizsgálatok kiemelkedő fontosságúak és jelentőségűek az olyan „hagyományos” termékek gyártásánál is, mint a kerámia tégla és tetőcserép. Az anyagvizsgálat irányulhat ásványi és/vagy kémiai összetételre; anyagszerkezet (mikro, makro, nano) feltárására; fizikai, kémiai, mechanikai és termikus tulajdonságok megismerésére, javítására. A technológia helye szerint nyersanyagokra, alap- és segédanyagokra; nyersgyártmányok tulajdonságaira; égetett késztermék minőségére, tulajdonságaira; adott technológiai berendezés, vagy művelet valamelyik anyagtulajdonságra gyakorolt hatásának feltárására. A nyersanyag vizsgálatok során sor kerül az ásványi összetétel (röntgenvizsgálat), a szemcseszerkezet (granulometriai vizsgálat), a fajlagos felület (BET, Langmuir vizsgálatok), a mechanikai tulajdonságok (reológiai, tömörödési és alakíthatósági vizsgálatok) és a termikus tulajdonságok (termoanalitikai és hevítőmikroszkópos vizsgálatok) meghatározására. A nyersgyártmányok alak- és formatartósságát (geometriai és mechanikai vizsgálatok), nedvességtartalmát és száríthatóságát (Bourry-Morozov diagramok felvétele, száradási érzékenység, száradási zsugorodás meghatározása), anyagszerkezetét (szemcse- és pórusszerkezet, makro- és mikrorepedések meghatározása optikai és scanning elektronmikroszkóppal) vizsgálják. Az égetett késztermékek esetében pedig ellenőrzik azok geometriai méreteit, mechanikai (nyomó- és hajlítószilárdság meghatározása), makroszerkezeti (pórusszerkezet, vízfelvétel és fagyállóság meghatározása), mikro- és nanoszerkezeti (SEM), ásványszerkezeti- és kémiai (XRD a hőkezelés során lejátszódott fázisátalakulások, elegykristály képződések feltárására) és nedvesítési (hevítőmikroszkópia) vizsgálatokat végeznek.
A konferencia zárásaként Stark László fényképes beszámolót tartott a Mályi Tégla Kft. gyárában 2009-ben történt modernizációról, mely a Mályi Téglagyár történetének legnagyobb rekonstrukciója volt. A gyártási technológia teljes automatizálása során új alagútkemence és annak logisztikai rendszere került kialakításra. Ennek eredményként az itt gyártott termékek emberi kéz érintése nélkül, kiváló és megbízható minőségben, jobb hőtechnikai jellemzőkkel, korszerűbb csomagolással kerülnek ki a piacra. A saját fejlesztésű PORObrick termék család választéka kibővült, a termékpalettán megjelent a 44-es és 25-ös nútféderes falazótégla. A téglarendszer termékei európai színvonalúak, szilárdságuk, hő-és hangszigetelő képességük, tűzállósági tulajdonságuk az elvégzett vizsgálatok szerint az elérhető legjobb minősítési kategóriába tartoznak.