XXIV. TÉGLÁS NAPOK
2009. november 12-13. – Hortobágy, Hortobágy Club Hotel
A konferenciát november 12-én Kató Aladár, a Magyar Téglás Szövetség elnöke nyitotta meg.
Az első előadást Dr. Vajda József főiskolai tanár (Pécsi Tudományegyetem, Műszaki Kar) tartotta Passzívházak energetikai számításai, falszerkezetei és azok ökológiai lábnyoma címmel. Az előadás során ismertette, hogy a passzívház gondolatára elsősorban az egyre növekvő energiaárak, valamint
a környezetvédelmi kérdések sürgetővé válása terelték rá a figyelmet. Az épületek fűtési energiaigényének csökkentésére megfelelő megoldások a hőszigetelés, a napenergia passzív hasznosítása, az energiatakarékos fűtési rendszerek, valamint az ellenőrzött (ventilátoros) lakásszellőzés, illetve ezek együttes alkalmazása. A passzívházak legfontosabb jellemzői a nagyon jó hőszigetelés, a hőhídmentes kialakítás, a háromrétegű üvegezések,
a légtömör épülethéjazat, az ellenőrzött lakásszellőzés hővisszanyeréssel, és a belső- és külső hőnyereségek kihasználása az épület fűtéséhez. A passzívházak éves fajlagos fűtési hőenergiaigénye legfeljebb 15 kWh/m2·év, amelynek betartását az erre a célra kifejlesztett szoft verrel, a PHPP-vel (= Passzívház Tervezési Programcsomag) lehet ellenőrizni.
Ezután Kató Aladár tartott előadást a Lakásépítés 2010. évi kilátásairól. Az építési engedélyek száma a harmadik negyedévben 6,1 ezerre esett vissza a múlt évi 10,2 ezerről. Az elmaradás az idei utolsó negyedévben várhatóan tovább nő. A fejlesztők az építkezések eredetileg tervezett további ütemeit
csak akkor indítják be, ha a már elkészült projektek értékesítése a jelenleginél sokkal jobb adatokat mutat. Mindez később a kínálat drasztikus szűküléséhez vezethet. Jelenleg jelentősebb akció nélkül egyszerűen lehetetlen az új lakásokat értékesíteni. A legnagyobb árletörő tényezőt az újszerű, 1–3 éves lakások helyenként dömpingszerű kínálata jelenti. A beszorult hitelekkel küzdő lakástulajdonosok nagy része kényszerből dönt az eladás mellett, s alig használt otthonát 20–30%-kal olcsóbban kínálja az új lakások listaáránál.
Ezt követően Dudás Judit, a Magyar Téglás Szövetség ügyvezető titkára beszélt a Szövetség 2009. évi tevékenységéről, 2010. évi terveiről.
Ezután Dr. Szabó Miklós, Valdinger Imre és Wagner Márton részéről előadás hangzott el a téglaipar technológiai fejlesztésének aktualitásairól. A téma fontosságát az adja, hogy az építési technológiák, építési anyagok területén az utóbbi másfél évtizedben lezajlott és jövőbeli változásokkal, az új kihívásokkal, a környezeti és energetikai terhek növekedésével, az iparág fenntartható fejlődési módozatainak és feltételeinek meghatározására elkerülhetetlenül szükség van. Kiemelt odafigyelést igényel a láthatóan tartóssá váló energiakrízis, az egyre súlyosabb követelményeket támasztó
környezetvédelem, valamint a kerámia építőanyagok mellett a múlt század 90-es éveinek közepén jelentkezett és azóta intenzíven fejlődő egyéb építőanyagok és építési módok (beton, pórusbeton, könnyűszerkezet). Az elvégzendő feladatokat a következő főbb területeken szükséges áttekinteni:
gyártmánystruktúra felülvizsgálata, termék-, és technológiafejlesztés, előregyártási fok növelése. Az előadásban összefoglalták az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, technológiai alternatívákat, valamint a feladatsorhoz kapcsolódó külföldi tapasztalatokat, melyet az Építési Kerámia Innovációs Klaszter és a Magyar Téglás Szövetség által szervezett németországi tanulmányúton gyűjtöttek.
A konferencia zárásaként a résztvevők meghallgathatták Rugli Dezső előadását a szanyi téglamúzeumról, az elmúlt években történt újdonságokról. A múzeumről cikk olvasható az Építőanyag folyóirat 2007/4 számában.