75 ÉVES A SZILIKÁTIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET
Első Magyar Építőanyag-ipari Konferencia
Egyesületünk ebből az alkalomból 2024. november 14-15-én megrendezte az Első Magyar Építőanyag-ipari Konferenciát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dísztermében.
A konferencia fővédnökei voltak:
Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint
Lantos Csaba energiaügyi miniszter
A 2024. november 14-i, csütörtöki nap történései
Az előadások az előadók nevére kattintva tekinthetők meg!
A konferenciát Asztalos István, az Egyesület elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében röviden ismertette az Egyesület elmúlt 75 évének fontosabb történéseit, majd egy felhívással fordult az építőanyag-ipari vállalkozások vezetőihez. 2025. március 12-én, szerdán kerül megrendezése számukra az a kerekasztal beszélgetés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, amelyet Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész kezdeményezett.
A konferencia négy szekcióban került megrendezésre. A csütörtök délelőtti első szekciójának címe ÉPÍTŐANYAG TÖRTÉNET ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS volt. A szekciót dr. Salem G. Nehme az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék vezetője, egyetemi docens, az Egyesület Beton Szakosztályának elnöke vezette le, aki egyben a rendezvény házigazdája is volt a Műegyetem részéről.
Az első, plenáris előadást Határ Renátától hallhattuk, aki az Építési és Közlekedési Minisztérium építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Előadásában bemutatta az építésgazdasági terület hovatartozását az elmúlt 30 évre visszatekintve, illetve hogyan változott a jogszabályi környezet. Áttekintést adott a jelenkori európai és a magyar építőipari helyzetképről, illetve az egyes országok beruházási értékéről a 2023-as évre vonatkozóan. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb célkitűzés az ellátásbiztonság kérdése és bemutatta az építőipari kivitelezők, az építőanyag kereskedők és az építőanyag gyártók tulajdoni viszonyait. Részletesen beszélt a beruházási és az építészeti törvény építőanyag-ipari vonatkozásairól. Részletezte a jogszabályi környezetet és elhelyezte Magyarországot az európai beruházási piacon, majd rátért az ÉKM által indított hazai beruházásokra.
A szekció második előadását Asztalos István, az Egyesület elnöke és a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) elnökségi tagja és irodavezetője tartotta meg, A beton és cement története, kialakulása címmel. Beszélt a kezdetekről, a kötőanyagok kialakulásáról, hogy mi történt ezzel kapcsolatban Egyiptomban, Kínában, a görögöknél, valamint Mezopotámiában. Bemutatta egy kevéssé ismert népcsoport, a nabateusok tudását és a rómaiak felfedezését. Évszámokkal részletezte a portlandcement elterjedését a világban, majd előadását az adalékszerek bemutatásával zárta.
A szekció harmadik előadása tulajdonképpen két előadásból állt, amelyet Laczkó László, a SZIKKTI Labor Kft. vizsgálólaboratóriumának vezetője adott elő. Az első előadás a cementek és kiegészítőanyagaik vizsgálatait ismertette. Hallhattunk a kiegészítőanyagok hatásairól a cementkő porozitására, pórusméret-eloszlására és a habarcsok kloridmigrációs tényezőjére vonatkozóan. A második előadásban megemlékezett a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKKTI) alapításának 70. évfordulójáról. Ez utóbbi előadást a Kft. ügyvezető igazgatójával, Wojnárovitsné dr. Hrapka Ilonával közösen jegyezte.
Ezt követően dr. Kiss András előadása következett, aki a Magyar Nemzeti Levéltár osztályvezetője és főlevéltárosa. Erre az alkalomra a MAKESZ kérte fel és prezentációjában részletesen ismertette a hazai finomkerámia-ipar 1945 utáni történetét a levéltári források tükrében. Adott egy rövid kutatástörténeti kitekintést, majd felsorolta azt a forrásbázist, amelyre kutatásai során támaszkodott. Ezt egy szakirodalmi jegyzékkel is kiegészítette. Előadása végén említést tett a rendszerváltás finomkerámia-ipar nagy veszteseiről.
Az előadások sorát Lestyán Máriának, a Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnökének, Egyesületünk Szigetelő Szakosztálya elnökének prezentációja követte, amelyben megtudhattuk a hőszigetelések fejlődésének hatását az épületek tűzvédelmére és a fenntarthatóságra. Elnök asszony a bemutatkozást követően előadta, hogy a fenntarthatóság 17 céljából 9-ben a tűzvédelem jelen van. Szó volt az építmények élettartamáról, bemutatta az épületek tűzvédelmi életciklus-elemzését és konkrét példákon keresztül láthattunk felújításoknál, valamint új építéseknél is bekövetkezett tűzeseteket. Előadását egy Albert Einstein idézettel és saját megfogalmazással zárta.
A szekció hatodik előadójaként Kóródy László művészeti asszisztens következett, a veszprémi Művészetek Háza és Teguláriuma részéről. Prezentációjában bemutatta az agyagalapú építőelemek civilizáció és kultúraformáló hatását. Mondandóját vetített képekkel illusztrálta. Egy világtérképen láthattuk az első civilizációk megjelenését, majd római kori, középkori és újkori agyag-, vályog és égetett téglákat, tetőcserepeket láthattunk. Ezt követően Magyarország sorsának alakulását vetítette a XV. és XVII. századokat bemutató térképeken. Csoportos foglalkozás keretében készítenek a Teguláriumban gyerekekkel agyagtéglákat, ennek rejtelmeibe is bepillanthattunk.
A szekció záró előadását Balogh Eleonóra, Ferenczy Noémi díjas üvegművész, műemléki restaurátor szakértő, a Quartz Design Kft. ügyvezetője adta elő. Az üveg ezer arca – Művészet fénytörésben című előadása foglalkozott a tudománnyal, a technikával és a művészettel. Prezentációját egy dr. Varga Vera művészettörténésztől vett idézettel indította, majd számtalan gyönyörű fotóval illusztrálta az üveg felhasználásának sokszínűségét. Csodálatos történelmi üvegablakokat is láthattunk, hiszen munkái között restaurátori feladatok is vannak. Lyka Károly, Róth Miksa, Thék Endre, Zsolnay Vilmos és Lotz Károly, hogy csak néhányat említsünk a történelmi nagyságok közül. Néhány speciális technika bemutatásával zárta az előadását.
A kávészünetet követően Laczkó László, a SZIKKTI Labor Kft. vizsgálólaboratóriumának vezetője vette át a stafétabotot, mint levezető elnök. Vele már találkozhattunk az első szekció egyik előadójaként. A második szekciónak NAPJAINK ÉPÍTŐANYAGAI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG címet adták a szervezők.
A délutáni első előadó dr. Majorosné dr. Lublóy Éva Eszter a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék egyetemi tanára volt, aki új vizsgálati módszerekkel ismertette meg a hallgatóságot. Az építőanyagok köre, amelyek ezen új módszerekkel vizsgálhatók, a fa, az aszfalt, a beton, az azbeszt csövek, az előfeszített Sentab vasbeton csövek, valamint az acélszál erősítésű betonok voltak. Mindegyik építőanyag fajtánál részletezte azokat a vizsgálati módszereket, amelyek újdonságnak számítanak. Mindezt a komputer tomográfia teszi lehetővé, amely alkalmas a belső anyagszerkezet megismeréséhez roncsolásmentes módszerrel, segítségével a pórusrendszer és a belső repedések, ill. üregek háromdimenziós vizsgálatára nyílik lehetőségünk, továbbá az anyagszerkezet háromdimenziós megismerése a modellezésben új lehetőségeket nyit.
A szekció második előadását a délelőtti levezető elnöktől, dr. Salem G. Nehme-től az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék vezetőjétől, egyetemi docenstől, az Egyesület Beton Szakosztályának elnökétől hallhattuk. Részletesen ismertette napjaink cementjeit, betonjait, illetve ezek alkalmazási területeit. Kifejtette, hogy a karbon lábnyomnak milyen hatása van a betontechnológiára. Felvázolta a lehetséges megoldásokat, majd áttért a cementekre, azok CO 2 emissziójára és kiegészítő anyagaira. Ezt követően néhány betonfajtát ismertetett, megemlítve az újrahasznosítás itthoni nehézségeit. Egy előregyártási példán keresztül mutatta be az öntömörödő beton használatát, majd a betonnyomtatásról beszélt. Előadását a cementfajták részletes adataival zárta kiemelve a hőfejlődési különbségeket.
Harmadik előadóként Kárpáti László, Egyesületünk elnökségi tagja, a Pelso Plan Mérnökiroda Kft. ügyvezetője következett, Napjaink kő és kavicsbányászata, alkalmazási területek című előadásával. Rögzítette azokat a jogszabályokat, amelyek a bányákra vonatkoznak, illetve azt, hogy miként lehet kitermelési jogot szerezni. Bemutatta a zúzottkő-gyártás folyamatát, az ezen a területen működő európai vállalkozások jellemző adatait, valamint a kitermelt anyagok végfelhasználás szerinti megoszlását. Térképpel illusztrálta a bányák magyarországi elhelyezkedését, és még számos adattal is szolgált. Felhívta a figyelmet a XVII. Kő- és Kavics Bányász Napokra, amely 2025. március 19-21-én kerül megrendezésre hagyományosan a Velence Resort&Spa szállodában, Velencén.
Az előadások sorát dr. Balázsi Csaba, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Egyesület Finomkerámia Szakosztály elnöke folytatta. Prezentációját közösen jegyzi dr. Balázsi Katalinnal, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont osztályvezetőjével. Ismertette az intézmény tevékenységét és felépítését, valamint bemutatta a kerámia szó eredetét. Ízelítőt kaptunk a tipikus műszaki kerámia termékek köréről, azok sokféle alkalmazási lehetőségeiről. A sok izgalmas szakterület mindegyikről láthattunk megvalósult példákat képi anyagokkal illusztrálva. Megismerkedhettünk a kritikus nyersanyagok körével, majd zárásként még a napelemekről és a szélturbinákról is szó esett.
A szekció ötödik előadójaként Vésztői Zoltán lépett az előadói pulpitusra, aki Egyesületünk Szigetelő szakosztályának titkára és az ANZO PERLIT Kft., ügyvezető igazgatója. Előadásának Korunk hőszigeteléseinek energiahatékonysága, szerepük a körforgásos gazdaságban címet adta. Ebben részletesen beszélt a klíma felmelegedés problematikájáról, karbonlábnyom kérdésköréről, az energiafogyasztás jellegzetességeiről, meghatározta a szigetelés fogalmát, foglalkozott a szigetelőanyagok viselkedésével használati állapotban, különös tekintettel a hőmérséklet, a nedvességtartalom és az öregedés hatására. Hallhattunk a szigetelőanyag-piacról, mivel szigetelünk ma és bemutatta a szigetelőanyagok visszaforgathatóságát, újra felhasználását. Zárásként következtetéseket sorolt fel és bemutatta a jövő lehetséges útjait.
A következő előadó dr. Kocserha István, Miskolci Egyetem, Anyag- és Vegyészmérnöki Kar, Energia-, Kerámia és Polimertechnológiai Intézet docense volt, aki előadásában napjaink kerámia tégla- és cserépipari termékfejlesztésekkel foglalkozott. Bemutatta a kerámia téglatermékek, kerámia cserepek újításait. Láthattuk az ezen terület innovációit, az anyag, a termék vagy a technológia részének vagy egészének megújítását. Áttekintést kaptunk egy hosszabb időszakról, 15-20 évről, és arról, hogy a gyártmányfejlesztés, technológiai átvezetés időigényes folyamat. Olyan fejlesztéseket is bemutatott, melyek megjelentek a piacon. Felvázolta azt is, hogy egyes termékfunkciókban nagyon jelentős fejlődés történt.
A szekció és a nap záró előadója Németh Árpád András volt, aki okl. építőmérnök és a Guardian Glass építész tanácsadója. Előadásának a hangzatos, Ha már üveg, legyen kövér címet adta és kicsit másképpen beszélt az üvegről. Megvizsgálta azt is, hogy merre tart most az építőipari üvegfelhasználás és megfogalmazta az ezzel kapcsolatos, 21. századi elvárásokat. Az üvegezéssel kapcsolatban összefoglalóan elmondta, hogy az zárja le a belső teret, szabályozza a fény mennyiségét, minőségét, korlátozza az energia áramlását ki- és befelé, jól hangszigeteljen, legyen statikailag állékony, feleljen meg a biztonsági elvárásoknak, valamint legyen esztétikus megjelenésű.
Az első konferencia nap végén egy WORKSHOP-ra került sor, amikor a jelenlévők hozzászólásokkal, kérdések feltevésével és megválaszolásával élhettek. Az eszmecsere moderátora Kárpáti László, Egyesületünk elnökségi tagja, a Pelso Plan Mérnökiroda Kft. ügyvezetője volt, akivel már találkoztunk egy délutáni előadás alkalmával.
A 2024. november 15-i, pénteki nap történései
Az előadások az előadók nevére kattintva tekinthetők meg!
A konferencia második napját is Asztalos István, az Egyesület elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében röviden megismételte az Egyesület elmúlt 75 évének fontosabb történéseit, majd egy felhívással fordult az építőanyag-ipari vállalkozások vezetőihez. 2025. március 12-én, szerdán kerül megrendezése számukra az a kerekasztal beszélgetés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, amelyet Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész kezdeményezett.
A konferencia négy szekcióban került megrendezésre. A péntek délelőtti első (a konferencia harmadik) szekciójának címe INNOVATÍV ÉPÍTŐANYAGOK ÉS KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG volt. A szekciót dr. Balázsi Csaba, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Egyesület Finomkerámia Szakosztály elnöke vezette le, akitől csütörtökön már hallottunk egy előadást.
A péntek délelőtti második, plenáris előadást Horváth Viktor prezentálta, aki az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára. Előadását azzal kezdte, hogy az építőipar a Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében foglalt célok elérésének egy alapköve. Bemutatta a végsőenergia- és a megújuló energia felhasználás változását, valamint az ipari energiafelhasználás változását. Beszélt az építőipar fejlesztéséről és fejlődéséről, továbbá a tervezett, illetve a Parlament előtt lévő egyéb kormányzati intézkedésekről. Érdekes összehasonlítás volt, hogy láthattuk Franciaország és Ausztria napi energiafelhasználásának fajták szerinti megoszlását és a napi csúcsok kezelését. Magyarországra áttérve megérthettük, hogy miért olyan magas nálunk az elektromos energia ára és milyen megoldást terveznek e probléma megoldására.
A szekció harmadik előadását dr. Szabó Roland, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar tudományos munkatársa tartotta. Az előadás címe Hulladékok szinergikus hasznosítása az építőanyag-iparban volt. Bemutatta, hogy milyen hulladékokat hasznosít a cementipar, a betonipar, a kerámia ipar, a téglagyártás és az útépítés. Áttekintést adott a geopolimerekről, mint új típusú építőanyagokról. Összefoglalásként megállapította, hogy a hulladékok tekintetében a legjelentősebb felhasználás a cement- és betoniparban, valamint az útépítésben mutatkozik. Az utóbbi években az építési és bontási hulladékok hasznosítása is előtérbe került, továbbá jelentős figyelmet kaptak a geopolimerek.
A szekció negyedik előadását a csütörtök délelőtti levezető elnöktől, dr. Salem G. Nehme-től az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék vezetőjétől, egyetemi docenstől, az Egyesület Beton Szakosztályának elnökétől, a rendezvény házigazdájától hallhattuk. Részletesen ismertette a beton alapanyagait, továbbá az alapanyagok korszerű betontechnológiákra gyakorolt hatását. A fenntarthatóság és a nanotechnológia kapcsolatát mutatta be, majd rátért a különleges betonokra, az adalékanyagok szemeloszlására és a kiegészítő anyagok szerepére. Bemutatott egy példát híd diafragma megerősítésére UHSC beton alkalmazásával, továbbá egy valószínű modellt a nanocement kémiai szintéziséhez alulról felfelé építkező nanotechnológia esetén. Előadását az un. k-érték részletes ismertetésével zárta.
Ezt követően, ötödik előadóként dr. Farkas Géza, a Perlit-92 Kft. ügyvezető igazgatója következett. Részletesen beszélt a magyar perlit múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Pontosan meghatározta a perlit fogalmát és kronológikus sorrendben ismertette a hazai perlitkutatás történetének lépéseit 1798-tól egészen 2001-ig. Bemutatta a perlitbánya tulajdonviszonyait és fényképekkel illusztrálta a bánya és az üzem megjelenését. Adatokkal szolgált a világ perlit termelési mennyiségeiről, melyből megtudhattuk, hogy Kína vezeti a sort, majd Törökország után Magyarország következik, mit perlit termelési nagyhatalom. Láthattuk a cég országonkénti értékesítési megoszlását, valamint a fő felhasználási területeket.
A délelőtti szekció hatodik előadását Prof. dr. Szépvölgyi Jánostól hallottuk, aki dr. Károly Zoltánnal együtt jegyezte előadását. Mindketten a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet budapesti intézetének munkatársai. Az előadás a korszerű műszaki kerámiákkal és a fenntarthatósággal foglalkozott. Definiálta a fenntarthatóság fogalmát és alapproblémáját, valamint az ezzel kapcsolatos kihívásokat. Bemutatta, hogy ez a szakterület milyen válaszokat tud adni az energiatermelés és tárolás, a környezetvédelem, az életminőség javítása, a tiszta ivóvíz előállítása és más, több területet érintő megoldások tekintetében. Példaként részletezte a műszaki kerámiák szélturbinákban történő alkalmazását, valamint a kerámia bevonatok orvosbiológiai használatát.
Hetedik előadóként Bihari Ádám következett, aki a NaturARCH Csoport tulajdonosa és ügyvezetője és többek között a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék doktorandusza. Előadásában a hazai természetes építőanyagokkal, mint innovatív építőipari termékekkel foglalkozott, konkrétan a vályog korszerű használatára mutatott rá. Pontosan definiálta a vályog összetételét és szemszerkezetét, a vályogtalaj előfordulását és azt, hogy mi az építési vályog, milyen a kötőereje és milyen a képlékenysége. Megnevezte az egyes falazattípusokat és azok műszaki paramétereit. Fotókkal illusztrálta a megvalósulás folyamatát és a megvalósult referenciákat. Előadása végén részletesen bemutatta a vályognyomtatás folyamatát.
Hasonló téma következett abból a szempontból, hogy ismét valamiféle elfeledett tudást elevenített fel dr. Heil Bálint és szerzőtársai előadása, aki dr. Kovács Gáborral együtt a Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Környezet- és Természetvédelmi Intézet munkatársai. Szerzőtársuk volt még Horváth Sándor a Székesfehérvári Téglaipari Kft.-től, valamint dr. Kling István az ISZERG Zöldenergiakutató Kft.-től, illetve az Észak-dunántúli Hulladékhasznosító Kft.-től. Előadásukban részletesen bemutatta dr. Heil Bálint, hogy hogyan lehet helyreállítani egy agyagbányában, innovatív hulladékhasznosítási módszerekkel a talaj termőképességét. Természetesen ez a módszer csak ötletében hajaz a rég elfeledettre, mert módszertanában és technológiájában innovatív és korszerű. Végeredményét tekintve pedig a korábbi rekultivációs eljárásokkal szemben jóval mélyebb, akár több méteres vastagságú, réteges termőközeg létrehozását teszi lehetővé, ezáltal stabilabb ökológiai rendszert képező növényzeti borítás alakul ki rajta.
A péntek délelőtti szekció utolsó előadást Hoffmann Tamástól hallottuk, aki a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) elnöke és a Holcim Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, előadása a cementipar jövőjéről szólt. Bemutatta az építőipar vonatkozásában, hogy 40%-a a világon felhasznált anyagoknak a legnagyobb erőforrás- lábnyom, mely hulladékának nagy részét hosszú távú készletből is termeli. Azt is láthattuk, hogy a cementipar a világ CO 2 kibocsátásának kb. 7%-áért felelős. Ugyanakkor az épületek a globális kibocsátás 38%-áért felelősek. Ebből 10% köthető a gyártáshoz az anyagoktól és az építési fázistól kezdve, míg 28% köthető az üzemeléshez, a fűtéshez, hűtéshez és energiaellátáshoz. Térképet mutatott a világ cementtermeléséről, a beton nyújtotta előnyökről, a cementipar CO 2 lábnyomáról, valamint azokról az innovatív megoldásokról, amelyek nyomán 2030-ra a cementipar CO 2 kibocsátása 500 kg CO 2/tonna értékre fog csökkenni.
A kávészünetet követően Vésztői Zoltán, Egyesületünk Szigetelő szakosztályának titkára és az ANZO PERLIT Kft., ügyvezető igazgatója vezetője vette át a stafétabotot, mint levezető elnök. Vele már találkozhattunk a csütörtök délutáni szekció egyik előadójaként. A pénteki nap második (a konferencia negyedik) szekciója A JÖVŐ ÉPÍTŐANYAGAI – CO 2 CSÖKKENTÉS ÉS HASZNOSÍTÁS címet kapta.
A péntek délutáni második (a konferencia negyedik) záró szekciójának első előadását Ködmön Istvántól hallhattuk, aki a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. termelési igazgatója, címzetes egyetemi docense. Előadásában részletesen ismertette speciális termékeiket és azok előállításának rejtelmeibe engedett bepillantani. Az alapkérdés, amelyet felvetett, hogy milyen mértékben támogatja a szervezet jövőjét a technológiai fejlődés, a stratégiai elképzelés, és az elért teljesítmény? Ismertette a hosszú, alapvetően lineáris technológia részleteit, kifejtve ennek kapcsán a stratégiai kérdéseket, úgymint termék-, folyamat- és időstratégia. Két könyvet is bemutatott, amelyek a sikerrel foglalkoznak. Néhány fogalom bemutatását követően felvázolt öt törvényszerűséget, amelyek a sikerhez vezető utat jelölik ki. Előadását egy összegzéssel zárta, majd virtuális túrára invitálta a hallgatóságot.
Második előadóként Prof. Mucsi Gábort üdvözölhettük a rendezvény délutáni programjában, aki a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi kar dékánja, egyetemi tanára és Egyesületünk Cement Szakosztályának elnöke. Előadásának a hangzatos Jövő bányászata: „urban mining” címet választotta. Felvázolta globális problémáinkat, majd rátért küldetésük, az Európai Uniós és Hazai felsőoktatási és kutatási-fejlesztési stratégiák tükrében részletezésére. A körforgásos gazdaságra áttérve bemutatott egy könyvet, amely ennek alappillére. Bemutatta, hogy a városi bányászatnak a körforgásos gazdaság irányelveit szem előtt tartva kell működnie. Fontos lenne a kritikus nyersanyag tartalmú hulladékok komplex hasznosítása, adatszerűen ismertette a föld és benne hazánk nyersanyagkészleteit. Előadását a szilikátok városi bányászatának alternatíváival zárta.
Következő előadónk Patthy Gergely Balázs volt, aki a Pannon Egyetem MSc hallgatója. Előadásának társszerzői voltak dr. Jakab Miklós, aki az előadóval együtt az egyetem Mérnöki Kara Műszaki Tudományok Kutató-fejlesztő Központja, Anyagmérnöki Intézeti Tanszék munkatársa és dr. Závodi-Fodor Zsófia, a CorecommSI Kft. képviseletében. Izgalmas előadást hallhattunk innovatív technológiák bemutatásáról az üvegiparban, konkrétabban építőanyagokba integrálható napelemek minősítéséről. Láthattuk a napelemek gyártástechnológiáját laminált, integrálható panelek gyártásáról, az un. EVA fólia bomlását. Összehasonlította a polimer fóliákat és képet kaptunk az újrahasznosítás lehetséges módjairól. Végül bemutatta az újrahasznosítás során megépített napelemeket, amelyek azonban sajnos nem termeltek áramot, mert a waferek p-n átmenete megsérült.
Vízszigetelések készítése a múltban és napjainkban című előadásával Haraszti László okl. építészmérnök, szakmérnök műszaki tanácsadó következett, aki képekkel illusztrálva röviden áttekintette a kezdetektől, Starbon elmondása szerint i.e. 500-600 körülről II. Nabu-kudurri-uszur (Nabukodonozor) a Babiloni Palota együttesében Semmiramis Királyné örömére épített lépcsőzetes kertet egészen az 1940-60-as évekig, amikor a pincék, lapostetők, terasztetők szigetelési megoldásában megjelenik az olvasztott bitumen alkalmazása, kenésként az impregnált csupaszpapírok többrétegű kombinációjával. E bevezető után bemutatta a fejlődés lépéseit és eredményeit. Zárásképpen fotókkal illusztrálta azokat az elrettentő tévedéseket és hibákat, amelyek eredménye bizony igen szomorú.
Az eredeti program szerint most Serfőző László, a Wienerberger zRt. senior környezetvédelmi szakértője következett volna a Tégla- és cserépipar – Múlt, jelen és jövő – A dekardonizáció tükrében c. előadásával, de sajnos nem tudott eljönni, előadását azonban elküldte.
Helyette Bor Anikónak, a Wienerberger zRt. környezetvédelmi munkatársának előadását hallhattuk a Biodiverzitás növelése a Wienerbergernél címmel. Meghatározta a biodiverzitás fogalmát és elmondta azt, hogy sajnos az emberi tevékenység következtében ez csökken. Bemutatta a lehetséges ökoszisztéma szolgáltatásokat és azok szabályozását. Láthattuk, hogy milyen célokat tűztek ki a Wienerbergernél 2020-2023 között, majd 2024-2026 között. Hat lépésben fogalmazta meg a gyári biodiverzitás növelésének folyamatát és azt, hogy mindezt hogyan monitorozzák. Az akcióterv megvalósulását láthattuk a felsőzsolcai és tiszavasvári gyárakban. Előadását külföldi példák bemutatásával zárta, s végül kiemelte a szemléletformálás fontosságát.
A konferencia záró előadását Ferenci Pétertől hallhattuk, aki a Maxterm Kft. műszaki vezetője és Egyesületünk Üveg Szakosztályának elnöke. Üveggyártásunk múltja és jelene – Környezetvédelmi kihívások az üvegiparban – Lépés kényszer a fenntartható működésért címmel tartotta meg részletes és számtalan adattal kiegészített prezentációját. Első részben foglalkozott a magyarországi üveggyártás múltjával és jelenével. Láthattuk, hogy mi történt a XIX., és XX. században, bemutatta az ezredforduló környékén működő üveggyárakat, s végül a ma is működő magyarországi gyárakról szólt. Az üveggyártás helyzetének napjainkban történő tárgyalása után szólt még az után feldolgozásról. A második részben előadta, hogy milyen környezetvédelmi lépéskényszerben van ez az iparág. Részletezte a főbb uniós és magyar környezetvédelmet érintő rendelkezéseket és EU-s irányelveket, s végül a magyar specifikus szabályozások rövid ismertetése következett. Összefoglalásképpen beszélt az üvegipari kilátásokról és szakemberként és magánemberként is elmondta személyes véleményét.
A második konferencia nap végén szintén egy WORKSHOP-ra került sor, amikor a jelenlévők hozzászólásokkal, kérdések feltevésével és megválaszolásával élhettek. Az eszmecsere moderátora Asztalos István, Egyesületünk elnöke volt. A WORKSHOP végén összefoglalta a két nap történéseit és ismételten egy felhívta az építőanyag-ipari vállalkozások vezetőnek figyelmét arra, hogy 2025. március 12-én, szerdán kerül megrendezése számukra az a kerekasztal beszélgetés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, amelyet Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész kezdeményezett.
A fotókat Endrődy Orsolya készítette (Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség).