Mérnöki szerkezetek – Minőségi betonkészítés napjainkban
Az SZTE Beton Szakosztálya 2009. február 17-én tartotta ankétját Mérnöki szerkezetek – Minőségi betonkészítés napjainkban címmel. A Magyar Mérnöki Kamara által akkreditált, továbbképzési pontot érő rendezvény nagy érdeklődés mellett, 100 résztvevővel zajlott le az SZTE budai székházának konferenciatermében. A rendezvény célja volt a szakmai közvélemény tájékoztatása a cement- és betontechnológia fejlődési irányairól napjainkban, hazánkban, amelyet gyakorlati tapasztalatokkal gazdagon illusztrált előadásokban mutattak be a szakma elismert szakemberei. A rendezvény védnöke és szervezője Asztalos István, az SZTE főtitkára volt. Az ankétot Dr. Borosnyói Adorján, az SZTE Beton Szakosztály titkára vezette. A kilenc elhangzott előadás széles spektrumban ölelte fel a kitűzött célt. A résztvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a közelmúltban elhunyt Dr. Buday Tiborról, a neves betontechnológusról, a betonadalékszerek szakértőjéről.
Dr. Ujhelyi János: Teljesítmény-szemlélet – A betontudomány új irányai
A szerző távolléte miatt dr. Kausay Tibor, az SZTE Beton Szakosztály elnöke olvasta fel dr. Ujhelyi János előadását. Az utóbbi harminc évben a betonszerkezetek fokozott károsodása folytán előtérbe került a beton használati élettartamának, a tartósságának és teljesítőképességének fontossága, amelynek együttes fi gyelembevétele a teljesítmény-szemlélet. A teljesítmény-szemlélet szerint a használati élettartam, a tartósság, a teljesítőképesség
követelményének a megfelelő szövetszerkezetű beton felel meg. Az elkészített beton szövetszerkezetének megfelelőségét azonban a napjainkban előírt nyomószilárdság vizsgálattal ellenőrizni nem lehet, a szilárdság helyett közvetlenül a beton struktúráját kellene vizsgálni, amely ellen is szólnak érvek. Dr. Ujhelyi János végül arra a következtetésre jutott, hogy a teljesítmény szemlélet érvényre juttatása érdekében a betonnal szemben támasztott mechanikai, fizikai és kémiai követelmények kielégítését nem a szabványos próbatestek nyomószilárdságának a vizsgálati eredményeivel, hanem az előírt betonösszetétel betartásának a tanúsításával lehet és kell bizonyítani.
Asztalos István: Betonadalékszerek — A minőség segédeszközei
Az előadó a betonszerkezetek tartósságának példákkal illusztrált bemutatásával és az adalékszerek korszerű betonokban való alkalmazása jelentőségének hangsúlyozásával nyitotta előadását. Részletesen ismertette az adalékszerek és a beton minősége, illetve tartóssága közötti kapcsolatot, az adalékszerek különböző típusainak és alkalmazásuk lehetőségeinek bemutatásán keresztül. Üdvözölte, hogy hazánkban az elmúlt
20 évben az adalékszerek éves felhasználása megháromszorozódott, és ezen belül a folyósító adalékszerek felhasználása meghúszszorozódott, ezzel elősegítve a minőségi betonkészítést. Az előadás egy legújabb generációs, PCE bázisú folyósító adalékszer hatékonyságát is bemutatta kisfi lmen.
Urbán Ferenc: Transzportbetonok — Üzemi tanúsítás
Az előadó kiemelte, hogy az üzemi gyártásellenőrzés tanúsítása aktuális, több száz betonüzemet érintő kérdés napjainkban. A tanúsítási folyamatok már számos üzemnél megkezdődtek, a tanúsítással rendelkező üzemek száma 50–60 körüli. Az előadó hangsúlyozta, hogy a megfelelőségigazolási módozatok fajtáját műszaki specifi kációk rögzítik, azokról nem a gyártó rendelkezik. Részletesen ismertette a tanúsítási folyamat lépéseit mind
a gyártó, mind pedig a tanúsító szervezet oldaláról és rámutatott a folyamatos felügyelet jelentőségére. Az előadást az érintett dokumentumokkal kapcsolatos, illetve a helyszíni ellenőrzések során megfi gyelt tapasztalatok bemutatásával illusztrálta.
Dr. Tariczky Zsuzsanna – Vértes Mária: Hídépítési betonok — Technológiai fordulat 2001-ben
Az előadó, Vértes Mária, előadása bevezetésében rámutatott, hogy a hídszerkezetek betonja sok esetben nem felel meg a tartóssági követelményeknek és ismertette az ehhez vezető forgalmi, környezeti, tervezési, kivitelezési és fenntartási okokat. A tapasztalt károsodásokat fényképekkel illusztrálta.
Bemutatta a 2000–2001 években bevezetett egyes Útügyi Műszaki Előírások tartósság-szemléletű elveit és felhívta a figyelmet a tervezhető betonminőségben és a betontakarásban bevezetett szigorításokra. Kitért a nagy teljesítőképességű betonok készítéséhez szükséges anyagokra, javaslatokat adott a tervezés, kivitelezés, ellenőrzés és fenntartás hibáinak kijavítására és összefoglalta a szakma legfontosabb feladatait az esztétikus
és tartós hídszerkezetek megvalósítása érdekében.
Eszenyi Antal – Lukács Miklós: Északi összekötő vasúti híd – Pillérbetonozási munkálatok
Az előadók ismertették a XIX. sz. végén épült híd történetét és a II. világháború utáni időszakot. Bemutatták a tartószerkezet jellegzetességeit, és részletesen ismertették a hidegháborús ún. robbantóaknákkal ellátott pillérek megerősítésének betonépítési munkáit. A fényképekkel gazdagon illusztrált bemutató lépésről-lépésre megmutatta az elvégzett vasszerelési és betonozási feladatokat, amelyek különlegességét az adta, hogy teljes vágányzárat csak a munkálatok egy részére tudott a MÁV biztosítani, és a beton bedolgozását bárkahajóról történő szivattyúzással kellett megoldaniuk a mederpillérek esetén, ami kiemelten szakszerű szivattyúzási munkát követelt meg.
Veres György: M4 metróvonal — Szent Gellért téri állomás szerkezetépítése
Az előadó az állomás zárófödéme, szerkezete és alaplemeze kérdéseivel foglalkozott. Ismertette a kiindulási feltételeket, az alkalmazott betonfajtákat, részletesen kitérve azok összetételére. Bemutatta a helyenként szokatlanul sűrű vasszerelést és ismertette a bedolgozási nehézségek megoldásának egyes módszereit. Bemutatta a falazat betonozásának különleges technológiáját, amelyhez a betonszivattyút rendkívül kényes művelettel, daruval engedték le 30 m mélyre. Az előadás a megvalósult, magas esztétikai igényeket is kielégítő egyes tartószerkezeti elemek fényképes bemutatásával zárult.
Dr. Karsainé Lukács Katalin – Bors Tibor: Betonburkolatú utak – Az útépítés új kihívásai
Az előadó, Dr. Karsainé Lukács Katalin, a hazai betonutak építésének történetével és a betonutak előnyeinek és hátrányainak bemutatásával nyitotta előadását. Rámutatott, hogy hazánkban a gyorsforgalmi úthálózat kevesebb, mint 3%-a betonburkolatú, amely messze elmarad az európai és észak-amerikai, átlagosan kb. 50–50% aszfalt-betonút megoszlási aránytól. Bemutatta az 1990-es években beindult kutatások sarokpontjait és eredményeit,
pályaszerkezeti fejlesztéseit. Az előadás az 5. főút 165+230 km szelvényében, Szeged bevezető szakaszán létesített kísérleti útszakasz építési és használatai tapasztalatainak ismertetésével, illetve az ún. white topping (vékony betonréteg az aszfaltburkolatok felújítására) javítási technológia általános bemutatásával zárult.
Fenyvesi Olivér – Dr. Józsa Zsuzsanna: Szabadság híd – Kis zsugorodású pályalemez
Az előadó, Fenyvesi Olivér, a beton száradási zsugorodásból származó repedésképződésének jelentőségét és tudományos hátterét mutatta be előadása első részében. Ezt követően ismertette a kutatás-fejlesztés laboratóriumi hátterét, a vizsgálati módszert, a kiválasztott betonösszetételt és a helyszíni vizsgálatok előkészítését és lebonyolítását. Bemutatta a klímakamrában vizsgált, valamint a helyszínen készült és megvizsgált próbatestek mérési eredményeit és rámutatott a klimatikus hatások jelentőségére a zsugorodás alakulásában. Kiemelte a kutatás-fejlesztési feladatban kiválasztott adalékszer-csoport kedvező hatásait, amellyel a pályalemez kivitelezése sikeresen megoldható volt.
Kovács József: Csepeli szennyvíztisztító – Új szulfátálló cementek alkalmazása
Az előadó a betonkorrózió tudományos hátterének ismertetésével és a szennyvíztisztító műtárgyak aktív korrózióvédelme jelentőségének hangsúlyozásával vezette be előadását. Kiemelte, hogy hazánk, az MSZ 4737-1:2002 Szulfátálló cementek szabvány bevezetésével megelőzte az európai szabványkészítési törekvéseket, majd bemutatta a hazai piacon beszerezhető, az MSZ 4798-1:2004 XA1-XA3 környezeti kitéti osztályainak megfelelő cementeket. Ismertette a vízzáró, korrózióálló szerkezetekhez tervezendő betonok betontechnológiai követelményeit. Előadása végén a szennyvíztisztító műtárgyak (Bőcs, Szeged és Budapest-Csepel) beton-összetételi, kivitelezési és üzemelési tapasztalatairól szólt.